2010. május 30., vasárnap

Boulevard of broken dreams - Törött álmok sugárútja - 2. fejezet

Nem túl izgi, de van benne jó sok információ ahhoz, hogy megértsük a továbbiakat :)
(A címet pedig vhogy rövidíteni fogom, ígérem :))

…és most itt vagyok. Valószínűsítem, hogy a felsőtestem függőleges állapotban van, az alsótestem elég gyanúsan vízszintesen. Fura, mert utoljára arra emlékszem, hogy állok,és békülést kezdeményeztem –tőlem szokatlan módon.. És a váza! Vajon hol lehet a váza? Vajon hol lehetek én? Vajon ki vagyok én?
Na jó. Talán az utóbbira még tudom a választ. Egy teljesen hétköznapi lány. Jó nagy hazugság, de el kell hitetnem magammal. Mi a nevem? Addig oké, hogy Chelsy, de ami utána jön, azt még józanon sem könnyű elmagyarázni. Azért nekiesek…
Meg merek rá esküdni, hogy ilyen névkombinációm csak nekem van. Pfeiffer-Spielberg. Huhh, a nevem még megy. Édesanyám Michelle Pfeiffer, színésznő. Olyan filmekben játszott, mint a Grease 2., Hajlakk, Anyád lehetnék (milyen ironikus cím…), vagy mondjuk a Batman visszatér. Igaz, erre a filmre még nem vitt rá a lélek, hogy megnézzem, de biztos jó benne. Tipikusan az a nő, akit az Isten nem csak ésszel, hanem tehetséggel és szépséggel is megáldott. 50-es éveinek elején járva is megirigyelheti bárki az alakját (a legfőbb irigye én vagyok, ehhez a címhez ragaszkodom).
Édesapám Steven Spielberg, amerikai filmrendező, producer, a Brit Birodalom lovagja, a legsikeresebb filmrendezők egyike (Wikipédiából tanultam be, „megfogalmazzák helyettem édesapámat”, tök jó találmány). Korosabb, mint anyu (több, mint 10 év, de nem a világvége), és nem is néz ki annyira zseniálisan, de szeretem. És ő is szeret engem, asszem. Eddig biztos, hogy szeretett. Én vagyok a 8. gyereke, de ebből 5 a saját vére. Soha nem kötöttem bele, mármint a gyereknemzési és nevelési példájába, mert nem merek kötözködni vele. Elvégre a jó kapcsolat a titka mindennek, nem?
És hogy lettem én? 1981. szeptember elsején (merthogy pontosan 9 hónapig voltam odabent) Steven és Michelle egy ferde estét töltöttek el egymással. Mindketten foglaltak voltak, de csak a vágyaikra figyeltek, és eltolták maguktól az összes felelősséget, és minden kötelezettséget is. Csak egymásé voltak, persze a biztonságos szex távol állt tőlük, így lettem én. Vagyis majdnem nem lettem, mert anyuban felvetődött az abortusz lehetősége is. Ő –mint feltörekvő színésznő- messze nem állt készen az anyaságra. De apu mindenben támogatta őt, így megtartott. Persze ők nem maradtak együtt sem egymással, sem az akkori párjukkal. Anyu teljes titokban a világra hozott, és ’hogy ne legyek túl feltűnő’ a Chelsea Pfeiffer-Spielberg nevet kaptam. Hogy ne legyek feltűnő, jó mi?
Tehát, 2010. április 1-jén töltöttem a 28-at. Magányosan tengetem életem perceit a sok mindennek nevezhető házamban, Spiezben. A város csupa gyönyör, de néha édességmérgezés miatt el kell meneküljek innen. Ezért fenntartok egy házat Vantaa-ban is, Helsinkitől 15, 92 km-re (az igazsághoz hozzátartozik, hogy az emberek zömmel 15, 89 km-t mértek, de én miért ne kössek beléjük?).
Szakácsként és étteremvezetőként dolgozok, elég jól menő éttermem van Spiezben is, és Helsinkiben is. Meg szoktam még említeni magamról, hogy médiaszakon végeztem. Ám hiába vannak génjeim a filmezéshez, és hiába szerettem volna csinálni, ilyen névvel lehetetlenség úgy feltűnni, mint akit nem nyom apuci és anyuci hátulról. Pedig én büszkén vállalom, hogy 18 éves korom óta a saját lábamon állok.
Ide kapcsolódik, hogy egy szép napon az édesapám által egekig magasztalt Christian Horner megkeresett, hogy legyek a Red Bull Racing Team szakácsosztályának (vagy hogy a csudába nevezzem) vezetője. A „höhh” után a fejem függőlegesen ráztam úgy másfél percig, mire felfogtam, hogy mit tettem. Ugyanis ha a focin kívül bármilyen sport kerül szóba, csak bólogatni tudok –már. Ifjú koromban másképp volt, de erről majd később…
Tehát, vissza a Forma1hez. Addig vágom, hogy van Schumi, meg Ferrari, meg sok bolond. Van valami spanyol csoda, akinek Fernando a keresztneve. Idén távozott valami kiborító egyéniségű északi. Van 2 brit is (tudom, mert illik tudnom, ugyanis apu is és anyu is az USA-n belül született, de aput már Brit lovaggá avatták, így én kettős állampolgársággal bírok), az elmúlt két év világbajnokai. A nevüket lusta voltam megjegyezni, ez asszem elnézhető nekem.
Térjünk vissza az életemhez… Van pár tesóm, ha nem probléma, inkább kihagyom a névsorolást. Még 100%-os állapotban sem megy mindig, nem még most.
-Chelsy, hallasz? –Zökkentett ki életrajz-tanulmányozásomból a Chace-nek nézett egyén. Képzeld, hallak. De amíg nem tudom pontosan, hogy mégis ki rázza a felsőtestem úgy, mint egy félőrült, addig egy szót sem szólok hozzád.
-Hú, lehet, hogy inkább vizet kellene rád hoznom, és nem rázni. Hogy ez eddig miért nem jutott eszembe?! –Rájött magától is, hogy nem rázni kellene. Vagy okos, vagy gondolatolvasó. Azonban a víztől nem ártana megmenekülni. Inkább kinyitom a szemem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése